2016. november 6., vasárnap

Az állatvilág tele van aranyos, ennivaló lényekkel. Egyes állatokra, azonban nem illik ez a lírás. Ezek az ijesztő állatok, első pillantásra, gyakran dermesztő hatással vannak a szárazföldi és a tengeri életközösségekre. Néhánynak éles agyara és fogai vannak, néhányan paraziták, és egy páran félelmetesnek néznek ki, de valójában ártalmatlanok. Fedezze fel a világ tíz legfélelmetesebbnek látszó állatait.

Sárkányhal (Idiacanthus antrostomus) szája alatt van a fény kibocsátó szerve, az úgynevezett márna. Ez a csali közel vonzza a zsákmányt, így a sárkányhal megragadhatja és elfogyaszthatja azt.

Photo Credit: Mark Conlin/Oxford Scientific/Getty Images

Updated October 26, 2016.

Fekete sárkányhal

A fekete sárkányhal biolumineszcens (foszforeszkáló, világító), az óceán mélyén élő hal. A faj nőstényeinek éles, agyarszerű fogai vannak és hosszú bajuszuk (márnájuk), amely lelóg az állukig. A márna fénykibocsátó anyagot tartalmaz, ami a fényt biztosítja, és csaliként odavonzza a zsákmányt. A felnőtt fekete sárkányhal nőstény elérheti a két láb hosszúságot is, és hasonlít az angolnához. A faj hímjei sokkal kevésbé ijesztőek, mint a nőstények. Sokkal kisebbek is, nincsenek fogaik, vagy márnájuk és elég későn érnek meg a párzásra.

Kis fehér-vállú denevér (Ametrida centurio); Feltalálási hely: Dél- és közép Amerika. Photo Credit: MYN /Andrew Snyder/Nature Picture Library/Getty Images

Fehér-vállú denevér

A fehér-válló denevérek (Ametrida centurio) a dél-és közép amerikai denevér fajhoz tartoznak. Ezeknek a kicsiny denevéreknak nagy szemei, hegyes, pisze orruk és éles fogaik vannak, ami fenyegető kinézetet kölcsönöz nekik. Bár félelmetesnek néznek ki, nem jelentenek veszélyt az emberre. A trópusi erdei diétájuk rovarokból és gyümölcsökből áll. Ez a denevér faj a nevét a vállukon található fehér pamacsokról kapta.

Agyarfogú hal (Anoplogaster cornuta) Feltalálási helye: közép Atlanti óceán

Photo Credit: David Shale/Nature Picture Library/Getty Images

Agyarfogú hal

Az agyarfogú hal, (Anoplogaster cornuta) egy ijesztő mélytengeri hal, nagy feje és hegyes szemfogai vannak. Az alsó fogai olyan hosszúak, hogy a hal nem tudja teljesen bezárni a száját. Az agyarak egy, a feje tetején lévő zsebecskébe illeszkednek, amikor a szája csukva van. Az extrém, mélytengeri környezet megnehezíti az agyarfogú hal táplálék szerzését. A felnőtt agyarfogú halak agresszív vadászok, jellemzően beszopják áldozatukat a szájukba, és egészben nyelik le.

A nagy agyar fogva tartja a zsákmányt, ami, általában hal és rák, így megakadályozván, hogy elmenekülhessenek a szájukból. Annak ellenére, hogy szörnyű megjelenésűek, ezek a viszonylag kis halak (körülbelül 7 hüvelyk hosszúságú) nem jelentenek fenyegetést az emberekre.

Itt látható a galandféreg a scolex (fej) a gazdatest beleiben, horgaival és szívókorongjaival.

Photo Credit: JUAN GARTNER/ Science Photo Library/Getty Images

Galandféreg

A galandféreg, parazita pántlikaféreg, amelyek a gazdatest emésztőrendszerében élnek. Ezek a furcsa kinézetű organizmusoknak horgaik és szívókorongjaik vannak a fej, vagy scolex körül, amely segít megtapadniuk a bélfalon. A hosszú, szegmentált testük, akár a 20 láb hosszúságot is elérheti. A galandféreg az állatokat és az embereket is megfertőzheti. Az emberek többnyire akkor fertőződnek meg, ha nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt, fertőzött állat húsát fogyasztják el.

A galandféreg lárva, ami az emésztőrendszert megfertőzi, a gazdatest táplálkozásával fejlődik galandféreggé.

Horgászhal (Melanocetus murrayi) Előfordulási hely: Közép-Atlanti hátság, Észak Atlani Óceán. A horgászhalnak éles fogai vannak és egy foszforeszkáló gumója, amivel magához vonzza a zsákmányt.

Photo Credit: David Shale/Nature Picture Library/Getty Images

Horgászhal

A horgászhal egyfajta biolumineszcenciális hal, az óceán mélyén él. A faj nőstényeinek egy világító test lóg le a fejükről, csaliként odavonzzva a zsákmányt. Néhány faj esetében a foszforeszkáló vegyianyagot egy szimboikus baktérium termeli. Ennek a rettenetesnek tűnő halnak óriási szája és ijesztően éles, befele ferdülő, háromszögalakú fogai vannak.

A horgászhal saját méretének a dupláját képes megenni. A faj hímjei sokkal kisebbek, mint a nőstények. Egyes fajoknál a hím párosodáskor ráfonódik a nőstényre. A hím csatlakozva marad és egyesül a nősténnyel és az összes tápanyaga is a nősténytől ered.

Óriás madár-evő pókok hatalmas tarantulák, madarakkal, kisebb emlőlsökkel és kisebb hüllőkkel táplálkoznak.Photo Credit: FLPA/Dembinsky Photo/Corbis Documentary

Góliát madár-evő pók

Az óriás madár-evő pók a föld egyik legnagyobb pókja közé tartozik. Ezek a tarantulák a méregfogukat használják, amikor befogják áldozatukat és beinjektálják mérgüket. A méreg feloldja az áldozat belső szerveit, amit a pók kiszív, hátrahagyva a bőrt és a csontokat. A góliát madár-evő pókok kisebb madarakkal, kígyókkal, gyíkokkal és békákkal táplálkoznak. Ezek a nagy, szőrös, félelmetesnek látszó pókok, agresszívak és támadnak, ha veszélyben érzik magukat.

A lábukon lévő sörtétéket felborzolva, képesek egy hangos, sípoló hangot adni, hogy kivédjék a potenciális veszélyeket. Ismert tény a góliát pókokról, hogy az embert is megharapja, ha az megzavarja, de a mérge az ember számára nem halálos.

Viperahal (Chauliodus sloani), feltalálási helye: Közép-Atlanti-Hátság, Észak Atlanti Óceán

Photo Credit: David Shale/Nature Picture Library/Getty Images

Viperahal

A viperahal biolumineszcens, mélytengeri hal, a trópusi és mérsékelt övi vizekben él. Éles, agyarszerű fogaikat lándzsaként használják, hogy elejtsék zsákmányukat. A fogaik olyan hosszúak, hogy, amikor a hal szája csukva van, körbeérik azt. A viperahalnak hosszú gerince van, a hátúszójtól indul ki. A gerince úgy néz ki, mint egy hosszú rúd, photophore-ral, fénykibocsátó szervvel a végén.

A fénykibocsátó szervüket arra használják, hogy magukhoz csalogassák a zsákmányt. A photophore-ok (fénykibocsátók), a hal egész testén, elszórtan található meg. Noha, ez a hal vadnak tűnik, kis termete miatt nem jelent veszélyt az emberre.

Homárlepke-hernyó. A hernyó neve a jellegzetes rákszerű megjelenéséből ered

Photo Credit: Robert Pickett/Corbis Documentary/Getty Images

Homárlepke- hernyó

A homárlepke-hernyó fura megjelenésű élőlény. Nevét onnan kapta, hogy a megnagyobbodott hasa, hasonlít a homár farkára. A homárlepke-hernyók ártalmatlanok, és a potenciális ragadozók elűzésénél, vagy megzavarasánál védelmi mechanizmusuk terepszínre vált, vagy alakutánzó képességükkel zavarják meg a betolakodót. Ha veszélyben van, felvesz egy fenyegető pózt, és ezzel a trükkel megzavarja a többi állatot, mert úgy néz ki, mint egy mérges pók, vagy más, halálos rovar.

Óriás mélytengeri ászkarák: rákalakúak, és hosszuk a két és fél lábat is elérheti

Photo Credit: Solvin Zankl/Nature Picture Library/Getty Images

Óriás mélytengeri ászkarák

Az óriás mélytengeri ászkarák (Bathynomus giganteus) a két és fél láb hosszúságot is elérheti. Kemény, szegmentált külső vázuk és hét pár lábuk miatt tűnnek ilyen földönkívüli lényeknek.Az órisá mélytengeri ászkarák védelmi mechanizmusa arra készteti, hogy összegömbölyödjön, mint egy labda, így védve meg magát a ragadozóktól. Ezek a víz alatti dögevők az ócean fenekén élnek, és elpusztult organizmusokkal, élőlényekkel táplálkoznak, ideértve a bálnákat, halakat és tintahalakat is.

Felnőtt csillagorrú vakond feje és karmai mohában (Condylura cristata)

Photo Credit: FLPA/Dembinsky Photo/Corbis Documentary

Csillagorrú vakond

A csillagorrú vakond (Condylura cristata) egy nagyon szokatlan megjelenésű emlős, ami nevét a csillag alakú fejéről és az orra körüli húsos csápokról kapta. A csápokat használja a környezetében lévő zsákmány érzékelésére, valamint, hogy megakadályozza a kiásott föld bejutását az orrába. A csillagorrú vakod mérsékelt övi erdők, mocsarak, rétek nedves talajába ássa otthonát. Ezek a prémes állatok az elülső lábaikon lévő éles karmait használja a nedves talaj kiásásához.

érdekes érdekesség állatvilág bizarr ijesztő


Megtekintések száma: 4299


Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet